Sághy Mihály – iskolánk névadója

Sághy József és Csikós Erzsébet földművesek fia. A polgári iskola négy osztályának elvégzése után, a kiskunfélegyházi állami tanítóképzőbe iratkozott be. 16 éves korában, élete kockáztatásával mentett ki egy 8 éves kisleányt a tiszai habokból, amiért életmentői díjjal jutalmazták. 1891-ben tanítói oklevelet szerzett, első állása Halason volt, majd pár hónap múlva szülővárosa iskolaszéke választotta meg tanyai tanítónak. 1893-ban a kiskunfélegyházi tanyasi iskolához választották meg. Közben katonáskodott Szegeden, a 46. gyalogezredben, ami után Csongrádon lett tanító és Hegyi Antal lapjának, a Csongrádi Közlönynek munkatársa. 1888-ban a közoktatásügyi miniszter kinevezte a csongrádi állami polgári iskolához segédtanárnak; négy év múlva vizsgáit Budapesten letéve, rendes tanári állása lett. 1902-ben a csongrádi iparostanonc-iskola igazgatójává választották. 1904 és 1905 nyarán elvégezte Kézdivásárhelyt a kézügyességi tanfolyamot; az 1905. és 1906. év szünidejében pedig Szegeden az iparostanonc-iskolai rajztanítói tanfolyamot. Az iparosifjak önképzőkörének elnöke, jegyzője és a polgári kör könyvtárosa volt.

Cikkeket és szépirodalmi dolgozatokat írt a Nemzeti Iskolába (1893: elbeszélés stb.), a Néptanítók Lapja, a Csongrádi Lap, Pestmegyei Hirlap, Szarvas és Vidéke, Czegléd, Budapest, Ország-Világ, Szegedi Lapok, Tiszavidék című lapokba; a Peleskei Nótárius humorisztikus lapnak állandó munkatársa volt.