„…reggelre ránkviradt az est.”
Ma iskolánkban megemlékeztünk 1956 hőseiről, azokról a diákokokról, fiatal munkásokról, tanulókról, akik a jövőjükért álltak ki. Az irodalmi összeállításban olyan verseket, szövegrészleteket mondtak el iskolánk tanulói, melyek az összefogásról, a hitről, a reményről szóltak.
’56-ban sok fiatal tanonc, gyári dolgozó, szakmunkás állt ki — ők voltak az ország gerince. A szakképzés ma ugyanúgy az ország gerince. 1956-ban a fiatalok a szólás, a gondolat, az alkotás szabadságát követelték. Ma ugyanez a szabadság él tovább a szakmákban, az innovációban, a kreatív megoldásokban. A mi felelősségünk, hogy a múlt példáját követve bátorsággal, tudással és összefogással építsük a jövőt.

Fotók itt!